A fejlett országokban óriási összegeket költenek olyan területek megóvására és fenntartására, amilyeneket ezzel párhuzamosan ezerszám pusztítanak el a fejlődő világban - akár éppenséggel a nyugati gazdasági igények kiszolgálása végett.

A változásokról bővebben
Új térképek: ijesztő a világtenger állapotaEgy átfogó amerikai kutatás nyomán először tárul fel előttünk összegző térképen bolygónk tengereinek, óceánjainak állapota.
Átrendeződőben van a Föld természetvédelmi kockázati térképe - figyelmeztetnek a Kalifornia Egyetem biológusai. Az éghajlatváltozás és a természetes élőhelyek eltűnésének mai tendenciái jelentősen átrajzolhatják a leginkább veszélyeztetett, egyedülálló élővilágú területek, a globális természetvédelem ún. "forró pontjainak" elhelyezkedését a 21. század végére.
"A jövő legfontosabb természetvédelmi csatái nem a fejlett országok védett területein zajlanak majd" - állítja Walter Jetz, az egyetem biológus professzora, a munkacsoport vezetője. A természetvédelemben is tükröződnek a világban tapasztalható elosztásbéli egyenlőtlenségek, amelyeket tovább éleznek a globális környezeti változások.
A kutatók elemzése szerint a legnagyobb veszélynek a ritka bennszülött állat- és növényfajokban gazdag, fejlődő trópusi országok vannak kitéve. A természeti erőforrások intenzív kirablása folyik a Szahara alatti övezetben (például a Kongói Demokratikus Köztársaságban), Madagaszkáron, Dél- és Délkelet-Ázsia számos országában, így Indonéziában, Srí Lankán és a Fülöp-szigeteken, ahol a jelenlegi gazdasági helyzetben nincsenek komolyabb, természetvédelemre fordítható pénzösszegek, ennek megfelelően a védett területek aránya, illetve azok működésének hatékonysága a legalacsonyabb. Ezzel szemben Európa mérsékelt övi vidékein, a fejlett nyugat-európai országokban a védett területek aránya magas; hatalmas összegeket fordítanak - globális skálán mérve - kevésbé fenyegetett vagy kevésbé jelentős természeti értékek védelmére.
A Proceedings of the Royal Society B tudományos folyóiratban publikált tanulmány az első olyan kísérlet, amely a jelenlegi természetvédelmi rendszereket a világméretű környezeti változások tükrében elemzi, és ennek alapján fogalmaz meg ajánlásokat a jövőre vonatkozóan. A munka egyes részletei még kidolgozás alatt állnak, de az bizonyosan látható, hogy a mai, globális mértékű tendenciák más jellegűek, másféle skálán zajlanak, mint az emberiség által eddig végzett természetátalakítás.

A fenti térkép a különböző területek várható természetvédelmi kockázatát jelöli a vöröstől a sötétzöldig terjedő színskálával. Számokkal néhány terület adata az ott élő ritka kétéltű-, hüllő-, madár- és emlősfajok számáról
"A Millennium Ecosystem Assessment a felmelegedéssel, a mezőgazdasági területek növekedésével, valamint a népességnövekedéssel kapcsolatos jóslatait a védett területek jelenlegi hálózatával összevetve láthatjuk, hogy a korábbi, főként helyi problémákat kezelő megközelítés helyett a hosszabb távú, világméretű rendszerekben és folyamatokban gondolkodó, a jövőbeni veszélyeket figyelembe vevő természetvédelmi tervezésre van szükség" - fogalmazott Tien Ming Lee, a tanulmány egyik szerzője.
|
A Millennium Ecosystem Assessment (MEA) az ENSZ égisze alatt 2001-2005 között készült, 2005 márciusában nyilvánosságra került globális ökológiai felmérés, amely a korábbi folyamatokat elemezve azok jövőre vetíthető hatásait tárgyalja. A több mint 1300 szakember együttműködésében összeállított tanulmány riasztó megállapításai szerint a Föld természeti erőforrásainak kirablása jócskán átlépte a fenntarthatóság határát, és ennek következményei az elkövetkező 50 évben egyre súlyosbodnak majd. |
A fejlett országokban - a jólét növekedésével párhuzamosan erősödő természettudatos gondolkodás jegyében - sokszor óriási összegeket költenek olyan természeti területek megóvására, romokból való "újrateremtésére" és fenntartására, amilyeneket ezzel párhuzamosan a világ másik sarkában ezerszám pusztítanak el - akár éppenséggel a nyugati gazdasági igények kiszolgálása végett. Globális léptékben értékelve a problémát az látszik célravezetőbbnek, ha a tehetősebb országokban a védelemre szánt erőforrások nagyobb részét Földünk gazdasági szempontból elmaradott, ugyanakkor a legnagyobb természeti gazdagsággal bíró országaiban használjuk fel, ott, ahol a természetvédelmi célú befektetések arányosan a legnagyobb hatással lehetnek a fajok kihalásának, illetve a sokféleség csökkenésének megfékezése szempontjából - áll a jelentésben.
Králl Attila
[origo]
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Női nemi szervet ábrázolhat az emberiség első barlangrajza
A legősibb barlangrajzokat fedezték fel Dél-Franciaországban: olyan falba vésett jelet azonosítottak, amely női nemi szervre utal - legalábbis a kutatók szerint.
Az éghajlatmódosítástól a gondolatolvasásig
2011-ben nagy vitát kavart a döntés, hogy amerikai kormányzati kérésre cenzúráztak egy madárinfluenza-vírusról szóló cikket. Nem ez az egyetlen téma, ahol felmerül, hol ...
Cáfolja a világvégét a legősibb maja naptár
Egyedülálló, eddig ismeretlen falfestmények és számítások kerültek elő egy ősi maja város most feltárt termében. A falakon lévő naptár 7000 évre előre számítja ki a ...
Mikor ment világgá a modern ember?
A valaha történt egyik legnagyobb vulkánkitörés hamuja alatt talált kőszerszámok megváltoztathatják a mai ember elterjedéséről alkotott képet.
Sorra fedezi fel az új fajokat egy magyar kutató
Antarktiszi felemáslábú rákoktól kezdve, andoki hangyákon át, kongói kígyókig mindenféle állatokat tanulmányoz Nagy Zoltán Tamás, a Belga Királyi Természettudományi ...
A szerbek találták ki a Vajdaság nevet
A magyar kisebbségek közül jelenleg egyetlen csoport, a vajdaságiak rendelkeznek (kulturális) autonómiával. Május 6-án Szerbiában általános, a Vajdaságban pedig ...
Először megy űrszonda a Naphoz
Rekordközelségből, a Merkúr pályáján belülről elemezheti a Napot a Solar Orbiter. Az Európai Űrügynökség által tervezett űrszonda azt vizsgálja majd, hogyan áramlik ki a ...
Magyarországon találhatják meg a Higgs-bozont
Budapestre helyezi első szintű adatközpontját a CERN, miután a Wigner Fizikai Kutatóintézet nyerte az erre kiírt európai tendert. Egy 100 gigabit/másodperc sávszélességű ...
Két másik emberfajjal is keveredett a mai ember
A szakemberek közül ma már szinte senki sem vitatja, hogy az emberiség bölcsője Afrika volt. Nem teljesen egyértelmű azonban, hogy mikor és milyen útvonalakon rajzott ...
Odaveszett a bugaci puszta legjava
A részleges regeneráció is évtizedeket vesz igénybe a Bugac mellett leégett ősborókásban, amelynek 90 százaléka megsemmisült a vasárnapi tűzben. A szakember szerint az ...
Több ezren bújócskáznak velünk
A Földön körülbelül száz olyan törzs él, amelynek tagjai nem kérnek a külvilágból, és az esőerdő mélyén húzzák meg magukat. Van köztük olyan, amelyiknél a nők maguk ...
Mi lesz az emlősökkel a klímaváltozás miatt?
Amikor a múltban alkalmazkodni kellett a klímaváltozáshoz, a változatosság bizonyult az emlősök leghasznosabb fegyverének. Jelenleg azonban rohamosan csökken az emlősök ...
Merre ment a tölcséres szájú edények népe?
Az emberiség történetének egyik legfontosabb időszaka volt, amikor a vadászatot, gyűjtögetést felváltotta a mezőgazdaság. Egy most bemutatott lelettel ezt a ...
A betegség egy sárkány, amelyet le kell győzni
A súlyosan beteg a táltos paripában felismerik saját erejüket, gyógyulásukat.
Jó lett volna rendezni a hálapénzt
Réthelyi szerint az egyetemi férőhelyeket nem így kellett volna csökkenteni.
Nyomtasson villáskulcsot!
Alkatrészeket és fogpótlást is lehet készíteni 3D-nyomtatókkal egy zuglói műhelyben.